Üdvözöljük honlapunkon!
A Légúti Betegek Országos Egyesülete 2010-ben alakult. Célunk a légúti betegek érdekeinek országos és nemzetközi képviselete, a betegségük okozta társadalmi esélyegyenlőtlenség megszüntetése. A LEBE lehetőségeihez mérten elősegíti a légúti betegségek megelőzésére irányuló törekvéseket, és támogatja, hogy a légúti betegek és családjuk a lehető legjobb minőségű, legteljesebb életet élhessék. A LEBE küzd az egészségre ártalmas környezeti szennyeződések ellen, főleg a dohányzás visszaszorításáért és a környezeti dohányfüst-ártalom megszüntetéséért. A LEBE együttműködik a légúti betegek érdekeit képviselő többi szervezettel a közös célok elérésének elősegítése céljából.
Miért fontos a pulzoximéter a COVID-os betegeknek?
A frissen diagnosztizált koronavírus fertőzöttek többsége nincs olyan súlyos állapotban a fertőzés felismerésekor, hogy emiatt kórházi kezelésre szoruljon. Tudjuk, hogy a súlyos állapotromlás hátterében gyakran csak a betegség későbbi szakaszában kialakuló kétoldali tüdőgyulladás, illetve az annak következtében fellépő légzési elégtelenség, súlyos oxigénhiány áll.
A romló oxigénellátás felismerését nehezíti az ún. „happy hypoxia”, azaz a boldog oxigénhiány állapota. Ilyenkor a betegek a gyorsan csökkenő oxigénszint ellenére meglepően jól érzik magukat, sokáig, akár néhány órán át még nem élik meg az oxigénhiányukat.
Ennek a félrevezető, relatív jólétnek tűnő, egyébként már súlyosan oxigénhiányos állapotnak a korai felismerése kulcsfontosságú az orvosi kezelés megkezdésében, ezáltal a betegek életének a megmentésében.
Az elmúlt napokban dr. Merkely Béla kardiológus professzor, a Semmelweis Egyetem rektora és dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász főorvosnő is kiemelték a pulzoximéter használatának jelentőségét a COVID-os betegek állapotának követésében.
A betegek jobb tájékoztatása érdekében készítettünk el egy rövid videót a pulzoximéter helyes használatáról, illetve arról, hogy mire kell figyelnie az otthonában gyógyuló frissen diagnosztizált koronavírus fertőzötteknek.
A pulzoximéterrel megmért oxigénszintet (szaturáció), illetve pulzust egy ún. COVID-naplóban célszerű rögzíteni, amelyben jól látható az állapot esetleges romlása, és megkönnyíti annak eldöntését, hogy mikor kell orvoshoz fordulni segítségért, vagy mikor kell mentőt hívni a sürgős kórházi kezelés érdekében.
A linkek az ATV Magyarország engedélyével lettek közzétéve.
Miért fontos és hogyan erősíthetjük légzőizmainkat otthon?
A légzőizmok erősítéséről szóló oktatóvideó dr. Losonczy György egyetemi tanár szakmai vezetésével a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának és Fizioterápia Tanszékének közreműködésével készült. A COVID-19 fertőzés ugyanis a gyenge légzőizomzattal rendelkezőket sújtja leginkább: főként az időseket, túlsúlyosakat, cukorbetegeket, krónikus szív- és tüdőbetegeket. A tüdőgyulladás súlyosabb kimenetele összefügg a fokozott légzőizom terheléshez (légszomj) való alkalmazkodási képtelenséggel, így a betegséggel szembeni védekezésben kulcskérdés az erőteljes köhögés, melyet szintén a teherbíró légzőizomzat biztosít. A videó bemutatja a légzőizmok jelentőségét a légzési pumpa működtetésében. A légzőizom erősítő gyakorlatokat nemcsak a veszélyeztetett csoportoknak készítettük, a tüdőgyulladáson már átesett, legyengült állapotú érintettek figyelmébe is ajánljuk. A felvételből az is kiderül, hogy légzőizmainkat már három hét alatt megerősíthetjük. Ha lakásunkhoz vagyunk kötve, naponta legalább háromszor végezzük el az itt látható egyszerű gyakorlatsort, mivel a légzés hatékonysága már egyetlen mozgásszegény hét alatt is romlani kezd. A legjobb tehát, ha a rendszeres mozgás – így a légzőizom gyakorlatok is – a mindennapi életünk részévé válik.
Videó: Bartincki Tamara, Gál Bettina, Major Bálint, Sági Zenina - Semmelweis Egyetem
Forrás:
Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság
Semmelweis Egyetem