×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 267

Asztma, gyermekkori asztma

Az asztma a hörgők gyulladásos megbetegedése. Ennek a légúti gyulladásnak a hatására a légutak fala, nyálkahártyája megduzzad, a bennük lévő izmok összehúzódnak, és a tüdőben található nyákmirigyek fölös mennyiségben termelnek nyákot, ezáltal tovább fokozva a légutak szűkületét.  Ez a 3 tényező a hörgők – gyakran hirtelen kialakuló – beszűküléséhez vezethet, amely nehézlégzésben, ziháló légzésben, mellkasi szorító érzésben, köhögésben (jellegzetesen éjszakai-hajnali), fokozott köpetürítésben nyilvánulhat meg.
Fontos tudni, hogy az asztmás betegek hörgői akkor is gyulladtak lehetnek, ha a betegnek semmilyen légúti panasza nincs (tünetmentes asztmás).
Az asztma általában fiatal korban kezdődik, és az esetek kétharmad részében allergiás eredetű.

Kiváltó tényezők

Pollenek, virágporok

Egyesek elsősorban tavasszal, mások inkább nyáron, illetve ősszel tüsszögnek, köhögnek vagy fulladnak. Az elvégzett allergia vizsgálattal gyakran különböző pollenallergiákra derül fény. A leggyakoribb allergizáló növény a parlagfű és a fekete üröm.

Házipor atkák

A köznyelvben házipor-allergiának nevezett betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. Ez az ürülék az, ami belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A háziporatka a magas páratartalmú környezetet és a 17-25°C közötti hőmérsékletet kedveli. -20°C-on, ill. 55°C felett elpusztul, ezért azokat a textíliákat, amelyek feltehetően atkával szennyezettek (ágynemű, függöny), 60°C-os vízben kell mosni, illetve le lehet fagyasztani.
Fekhelyünkön a matracok és a párnák huzata képes a házipor útjába akadályt állítani. Ágyneművel be nem húzott párnákat és paplanokat ne használjanak az asztmások, de kitömött állatok, porfogók és szemét sem lehet a hálószobákban.

Háziállatok

Házi kedvenceink is kiválthatnak asztmás rohamot. Ezt a legegyszerűbben úgy előzhetjük meg, hogy másik otthont keresünk az állatnak, azaz eltávolítjuk a közvetlen környezetünkből. Sokan azonban túlságosan erősen kötődnek kedvenc állataikhoz, és nem képesek lemondani róluk, vagy nem akarják eltávolítani őket az otthonukból. Olyan állat, amely allergiás reakciót okozhat, nem tartózkodhat a hálószobában. Amennyire csak lehetséges, tartsuk a szabadban az állatainkat, és hetente fürdessük őket.
Az asztmások gyakran nem az állatok szőrére allergiások, tehát a bundájuk rendszeres kefélése nem segít az asztmás roham megelőzésében. Gyakori porszívózással csökkenthető a lakásban lévő allergének mennyisége. A padlót, amennyiben az anyaga engedi, hetente legalább egyszer célszerű felmosni.
Különösen a finom szőrű állatok allergizálnak, ezért a lakásban ne tartsunk tengerimalacot, aranyhörcsögöt, nyulat, macskát.

Penész

A penészgombák porának a belégzése is asztmás rohamot válthat ki. A penészedés megszüntetése, illetve a penésznyomok eltüntetése a lakásból segíthet az asztmás tünetek megelőzésében. Célszerű a helyiségek páratartalmát 35% és 50% között tartani. Meleg, párás klímájú helyeken vagy ilyen időszakban légkondicionáló vagy páraelszívó használatára lehet szükség. A csepegő csapok megjavítása és a penészes helyek rendszeres takarítása szintén hasznos lehet.

Légúti fertőzések, (arc- és homloküreg) gyulladás

Az asztmás rohamot időnként bakteriális vagy vírusos légúti megbetegedések is kiválthatják. A légúti fertőzések gyakran okoznak az asztmára jellemző tüneteket, de a fertőzés meggyógyulása után már nem jelentkeznek az asztmás tünetek, és a különböző vizsgáló módszerekkel sem igazolható, hogy a beteg asztmás lenne.

Reflux betegség (GERD)

Reflux betegségről akkor beszélünk, amikor a gyomor sósavtartalma visszajut a nyelőcsőbe. A savas nyelőcsőbennék gőzét belélegezve, az a hörgőkbe jutva gyulladásos reakciót válthat ki, amely ez asztma kialakulásához vezethet, illetve ronthatja a már meglévő betegséget.

Dohányzás

Az aktív és a passzív dohányzás is hajlamosít az asztma kialakulására. Egy asztmás ne dohányozzon!
Az asztmás (gyermek) szüleinek, barátainak, rokonainak is abba kell hagyniuk a dohányzást. Amíg nem sikerül sikeresen leszokniuk a dohányzásról, csak a szabadban, távol az asztmás betegtől gyújthatnak rá. Nincs helye a dohányzásnak sem a lakásban, sem a családi autóban.
Másoknak sem szabad megengedned, hogy a jelenlétedben vagy asztmás gyermeked mellett dohányozzon.

Légszennyeződések

Az ipari üzemek és a gépjárművek által okozott légszennyezés asztmás tünetek kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban megnő a sürgősségi orvosi ellátásra szoruló asztmások száma egy-egy olyan napon, amikor különösen nagy a szmog, azaz magas a levegő szennyezettségének a mértéke.

Egyéb okok

Kimerítő fizikai munka (ide értve a sportolást is), különleges időjárási körülmények (pl. fagypont alatti hőmérséklet, magas páratartalom, villámlások, viharok), bizonyos ételek és élelmiszeradalékok (szulfitok, tartósítószerek), valamint gyógyszerek (pl. nem szelektív béta-blokkolók, aszpirin és egyéb nem szteroid gyulladáscsökkentők), foglalkozással kapcsolatos kiváltó tényezők (például a mezőgazdasági vegyszerek, fodrászatban használatos készítmények, továbbá festék, acél, műanyag és elektronikai cikkek gyártása) is okai lehetnek az asztmás tünetek kialakulásának. Felfokozott érzelmi állapot szaporább levegővételekhez, illetve asztmás rohamhoz vezethet.
Az asztmásoknak ismerniük kell magukat és azokat a körülményeket, amelyek ronthatják az állapotukat, és amennyire csak lehetséges, kerülniük kell azokat.
Egyesek különböző ételekre érzékenyek. Ebben az esetben azt a típusú ételt nem szabad elfogyasztani, amelyikben az az anyag van, amely korábban az asztmás tünetek kialakulásához vezetett.

Asztmás roham 

Ha az asztma kicsúszik az ellenőrzésünk alól, akkor a gyulladt hörgőfal megvastagodik, a hörgők falában lévő körkörös izmok összehúzódnak, és beszűkítik a légutakat. A hörgők szűkülete megakadályozza, hogy a belélegzett levegő el is tudjon távozni a tüdőkből, amely miatt a mellkas felfúvódik. A levegőcsapdákban rekedt levegő mennyisége tovább nőhet azzal is, hogy a bent rekedt levegő kifújása nehézségekbe ütközik, és a beteg csak kapkod a levegő után, de fújja azt ki magából.

Figyelmeztető jelek, amelyek asztmás rohamhoz vezethetnek

A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást megakadályozhatja.

  • Fokozódó légszomj vagy kilégzéskor megjelenő sípoló légzés.
  • Légszomj, köhögés vagy sípoló-ziháló légzés miatt kialakuló alvászavar.
  • Mellkasi szorítás vagy fájdalom.
  • Fokozódik a hörgőtágító készítmény szükséglete - ezek a gyógyszerek a hörgők simaizomzatának ellazításával nyitják meg a légutakat.
  • Csökken a csúcsáramlási sebesség. Ezt a paramétert egy egyszerű, kis készülék, a csúcsáramlásmérő segítségével otthon, önmagának is meghatározhatja.
  • Gyerekeknél gyakran a kilégzéshez társuló jól hallható sípoló-ziháló légzés figyelhető meg, gyakori köhögési rohamok mellett.

Diagnózis

Az asztma diagnózisát, különösen 5 év alatti gyermekeknél időnként nem könnyű felállítani. Rendszeres orvosi vizsgálat, légzésfunkciós és allergológiai vizsgálat segíthet a helyes diagnózis meghatározásában.
A pontos diagnózis érdekében az orvosa különböző kérdéseket tehet fel önnek a köhögésére, különösen az éjszakai köhögésre, a fizikai terhelésre vagy bizonyos évszakokban, időjárási körülmények között jelentkező légúti panaszokra vonatkozóan. Fontos lehet annak ismerete is, hogy mellkasi szorító érzés, zihálás, sípoló légzés és megfázás előfordult-e önnél, és ezek meddig tartottak.
Fontos lehet annak ismerete is, hogy az ön családjában van-e asztmás vagy allergiás, esetleg más tüdőbeteg. Az otthoni és a munkahelyi környezete, valamint az iskolai és/vagy munkahelyi hiányzások ugyancsak hasznos információk lehetnek az orvosa számára.
A spirometria egy légzésfunkciós vizsgálat, amely alapvető fontosságú az asztma pontos diagnosztikájában, annak súlyossági fokozatának a megállapításában.
A spirométer egy olyan mérőeszköz, amely segítségével egy mély belégzés után mérjük a gyorsan kifújt, majd utána beszívott levegő mennyiségét. A légzésfunkciós vizsgálatot gyógyszer adása előtt és után is elvégezhetjük. A vizsgálati értékekből a szakember következtetni tud a légzésben résztvevő tüdőrészek térfogatára, illetve a légutak tágasságára vagy szűkületére is.

Kezelés

Egy asztmás is élhet teljes értékű életet, és elkerülheti a nehézlégzéses rohamokat. A jelenlegi tudásunk szerint, ha le nem is győzhetjük az asztmát, de uralkodni azért képesek lehetünk rajta, amennyiben a kezelési tervnek megfelelően használjuk a gyógyszereinket, és elkerüljük az asztmás tüneteket, rohamot kiváltó ingereket. Nagyon fontos, hogy az asztmások környezetéből eltávolítsunk minden olyan tényezőt, amelyről tudjuk, hagy rontja az asztmás állapotát.
Az asztma kezelésében használt gyógyszereket minden betegnek személyre szabottan kell beállítani. Lehet inhalációs eszköz, és lehet tabletta is, de lehet gyors, illetve elhúzódó hatású gyógyszer is. A gyors hatású szerekkel tudunk gyorsan segíteni egy asztmás roham esetén, míg az elhúzódó hatásúak elsősorban a tünetek, a betegség súlyosbodásának a megelőzésére valók. Amennyiben úgy érzi, hogy a gyors hatású (rohamoldó) szeréből egyre többet kell használnia, keresse fel kezelőorvosát, mert valószínűleg módosítani kell az eddigi kezelési tervén. Az elhúzódó vagy tartós hatású antiasztmatikumokat (asztmaellenes készítményeket) megelőző szereknek is nevezzük, mert a segítségükkel csökkenthető az asztmás rohamok gyakorisága, illetve azok súlyossága. Ezek a megelőző szerek ugyanakkor nem alkalmasak egy már kialakult asztmás roham gyors megszüntetésére.

Gyermekkori asztma

Felmérések szerint egyes területeken akár a gyermekek harmada is asztmás lehet. Fiúknál másfél-kétszer olyan gyakori, mint lányoknál. A serdülőkor táján a fiúknál gyakrabban múlnak el a tünetek („kinövik az asztmájukat”), így a nemek közötti különbség felnőtt korra eltűnik. Mértékadó vizsgálatok szerint Magyarországon a gyermekek 2-5%-a asztmás.
Az asztmás tünetek jelentkezése, gyakori ismétlődése vagy tartós fennállása jelentősen befolyásolhatja a gyermekek mindennapi életét, iskolai aktivitását, gyakori hiányzásokhoz, a fejlődés lassulásához vagy megtorpanásához vezethet.

Az asztmás gyermekek gyakran érzik magukat kevesebbnek egészséges társaikhoz képest:

  • Kirekesztettek
  • Gyakran csak a távolból figyelik játszó társaikat
  • A tünetek miatt rosszul alszanak, ezért másnap fáradtak, nehezen koncentrálnak az iskolában
  • Sokat hiányoznak az óvodából és az iskolából.

Melyek azok a jelek, amelyekre különösen figyelni kell az asztmás gyerekek esetében?

  • Nehézlégzés (pl. tornaórán)
  • Sípolás
  • Éjszakai felébredés légúti panaszok miatt
  • Síráskor, nevetéskor köhögési roham jön rá
  • Nyáron is gyakran „megfázik”
  • Szénanáthája vagy bőrkiütése is van a gyereknek

Köszönjük

Hogy megosztja oldalunk tartalmát mással is...